Nemsokára megérkezik az ajándékod Ebayen

Nagyon rövid, semmiről nem szóló,
Nagyon nem reális, de szívhez szóló
Suga túl sokat nem szerepel,
mást is hiába keresel
Van itt ám egy meglepi
Koreát a rasszizmus* ellepi
A Shinee-s Key* néha akt
Nem vár ránk a matekfakt
Kijöttek a rímek? Ne nézd meg,
Csak Boldog Karácsonyt kívánok neked!

*Boldog karácsonyi vers Petrától :Ddd
* Key nincs benne, így jött ki a rím :D

A SZTORI (Petra ezt mások is láthatják te jó ég.)

Egykedvűen ébredek fel, tudom, hogy ez a nap is pont ugyan olyan lesz, mint az összes többi. Két éve élek már Dél-Koreában. Az volt az álmom, hogy egyszer ott éljek, ma már nem is értem, miért...
Egy idegennyelvű könyvesboltban dolgozom, kizárólag a raktárrészlegen, ennek is vagy másfél éve. Hiába szeretnék menni az emberekkel beszélgetni, nem engednek, a főnököm szerint nem beszélem elég jól a nyelvet. Az egy dolog, hogy felsőfokú nyelvvizsgám van koreaiból (97%-os), de hogy tanulhatnék meg ténylegesen beszélni, ha nem engednek?
Kora reggeli filozofálgatásomnak hamar véget vetek, hat óra tíz perckor el is indulok otthonról.
Míg a bolt ki nem nyit, az új könyveket rendezgetem, aztán a raktárban leltározok, amikor egyszercsak beszól Kyuhyun, hogy szükség van rám, ugyanis egy magyar szeretne könyvet venni, de nem beszél koreaiul. Meglepetten indulok el segíteni, de mire odaérek és megpillantom a srácot, nem tudok mit mondani.
- Petra?
- Szia... - mondom nagyon halkan.
- De jó újra látni!
- Téged is...
- Az ikertesód hogy van? - igen, Jani máris a lényegre tér. Korábban azért szakítottunk, mert egyszerre akart mindkettőnkkel járni...
- Elegem van, felmondok!!! Janit meg intézzétek el! - ordítom Kyuhyunnak magyarul és kilépek a boltból.
(Itt képzelj el egy When I'm Gone-szerű bejátszást.) 
Furcsa, de egyből tudom, hová kell mennem. Mire feleszmélek, már ott állok a Big Hit Entertainment előtt, s nem tétovázok, azonnal belépek az ajtón.
- Jónapot, meghallgatásra jöttem! - próba-szerencse.
- Holnapután lesz csak - mondja a portás. (biztos van itt is portás. De lehet, hogy recepciós, nemtudom :D)
- Most jöttem meghallgatásra - próbálok ráijeszteni.
Egy ajtóra mutat, szóval úgy tűnik, bevált. Vagy nem, az ajtó mögött végülis bármi lehet.
Egy stúdióba lépek be, egyből kiszúrom a fülhallgatót és a mikrofont. Mivel senki nem mondja meg, mit kell csinálnom, így a Let It Go-t kezdem énekelni, ha már Karácsony van.
Mikor az angol, a koreai és a magyar után a németnek is a végére érek, valaki tapsolni kezd a hátam mögött.
Megfordulok, és Mátét Sugát pillantom meg, aki féloldalasan mosolyog rám.