KPOP 10 BIASES TAG [onchao.unikornis]

Üdvözlet földlakók! Mivel drága unniem kihívott, megcsinálom ezt a TAG-es dolgot, sokkal jobb, mint a fizika. Íme az én listám:
1. Chanyeol(EXO)
2. Suga(BTS)
3. V(BTS)
4. Taehyun(Winner)
5. Suhyun (AKMU)
6. Hoshi(17)
7. Sanha (Astro)
8. Dragi (BigBang)
9. Mark (GOT7)
10. Taeyeon

Kérdések:

1.)  1& 4: kit csókolnál meg szívesebben?
Taehyun, kis babapofi és könnyebben felérem. (Ezt most úgy mondom, mintha valami nagyon alacsony emberke lennék :D )

  
2.) 2& 7: ki lenne a legjobb barátod?
Nem hinném, hogy Suga szívesen barátkozna velem (meg őt másra tartogatom), de Sanha bubuval szerintem egész jól ellennék, csak 2 (hamarosan már csak 1) év van köztünk. Kis zsiri *-* 

3.)  5& 10: kinek van szebb énekhangja?
Én mindkettejük hangját szeretem ( unnie szerintem egyikőjüket se), de Taeyeon élőben khm... nem mindig jó. Vagy ha jó, akkor sokszor pléjbek. Viszont Suhyun hangja nyááá *-* 

4.) 1&8: ki a viccesebb?
Chanyeolnak vicces nevetése van, amitől én is nevetni kezdek. De Dragi is jóarc.

(Egy kis bájos nevetés. Hát nem elragadó? :D)

5.) 6&9: kivel randiznál?
Éééés nekem is kijött Hoshi. Alapvetően inkább Markkal, de mivel ilyen kedvesen meghagyták Hoshit az igaz szerelmének, így őt választom 

6.) 9&10: kivel kollaborálnál? 
Taeyeonnal állnánk egy hídon és a vizet néznénk, arról énekelnénk, hogy milyen magányosak vagyunk. De jobban el tudom képzelni a dolgot Markkal, egy kanapén feküdne, én meg színes cukorkákat szórnék a szőke hajába. Aztán felkelne és rám mosolyogna. Közben pedig random bevágott jelenetek, mikor színes helyeken vagyunk és ugyanazt csináljuk, csak külön. 

7.) 3&5: kivel házasodnál össze? 
Nagyon támogatjuk a melegházasságot meg minden, így, hogy több országban is engedélyezték, de V. Mindketten egy ötéves szintjén mozgunk, jó kapcsolat lesz ez :D

8.) 1&7: ki lenne az ápolód/ápolónőd ha beteg vagy?
Sanha biztos nagyon aranyos, ahogy aggódik, úgyhogy ő *-* De Chanyeolt sem vetem meg, szívesen látom mindkettejüket.

9.) 2&7: kinek szebb a mosolya?
Sanha nagyon baba, Sugát ritkábban lehet mosolyogni látni, így az ő mosolya szebb nekem

10.) 6&8: kivel mennél el nyaralni?
Hoshi és Dragi. Nos.. mivel Dragi egy kicsit idősebb mint én és jobban szereti az alkoholt valószínűleg, mint én (egész biztos) ezért szerintem este elmenne partizni, engem meg ott hagyna valahol nem tudom hol, hogy pá. És valahogy így jönne haza...

Szóval jobb Hoshi és a békesség, amúgy is szeretem a kis drágát. Egész nap foghatnám a kezét miközben várost nézünk. *.*

11.) 3&6: kinek a mostani stílusát szereted jobban? 
Hát... egyik sem nagyon speckó... De Vnek most nem szeretem a haját.

12.) 2&10: kivel lennél szívesebben hajótörött egy (lakatlan) szigeten? 
Suga, hátha akkor szóba állna velem, úgy, hogy nincs ott más.  

13.) 4&8: ki törődjön veled ha részeg vagy?
Valószínűleg akkor Dragival együtt rúgnék be egy partiban, szóval nem hinném, hogy ő olyan állapotban lenne... 

14.) Az 1. és a 2. közül kiért mennél börtönbe? 
Suga.

15.) Az 5. és a 9. közül ki a jobb visual szerinted?
Mark és a kis puha pofija *-*

16.) A 7. és a 8. közül kit mentenél meg egy süllyedő hajóról? 
Nem hinném, hogy meg tudnám menteni őket...

17.) A 6. és a 10. közül kivel csinálnál film maratont? 
Hoshival, mert a kérdés száma 17 *-* Meg megölelgethetné a pokrócba csavart engem

18.) Az 1. és a 10. közül ki tesz jobb első benyomást (általában az emberekre)? 
Taeyeon, mert Chanyeol egy nagyra nőtt, mélyhangú manó. (bár rám jó benyomást tett :3)

19.) A 3. és a 7. közül kit csókolnál meg szívesebben az esőben? 
Sanhát, mert ő kijönne velem az esőbe.

20.) Az 5. és a 6. közül kivel mennél bele szívesebben egy nyári kalandba? 
Hoshi, ha már nyaralni is együtt megyünk. 

21.) Az 5. és a 7. közül kivel drogoznál szívesebben?
Senkivel.

22.) A 3. és a 8. közül kit mutatnál be szívesebben a szüleidnek?

Öhm... azt hiszem, inkább egyikőjüket sem..

23.) A 9. és a 10. között kinek a gardróbját akarod jobban?

Marknak a fánkos pulcsiját *-* 

24.) A 4. és a 10. közül ki lepne meg jobban, ha sírni látnád? 

Senki. 

[A 25.) Kérdést kihagyom, mert két kérdés van az egyben. Bár a babák nagyon husik]

26.) A 2. és a 3. közül ki öleljen meg inkább hátulról? 

Suga.

27.) Az 5. és a 2. közül kinek a csapatát (ha csapatban vannak) szereted jobban?

Ez gonosz kérdés. Teljesen odavagyok a BTSért, de az AKMUt is nagyon szeretem. Nem tudok választani.

28.) A 4. és a 9.  közül ki van magasabban a BIAS listádon?

Holtversenyben vannak. De Markieval előbb hozott össze a sors (értsd: Youtube) szóval inkább ő.

29.) Between 1 & 7 who would you open your door for during the purge? 

Fura.

30.) A 6. és a 9. közül kivel mennél be szívesebben egy kísértetjárta házba? 

Markie. Ott is laknánk és játszanánk a kísértetekkel.

Szorgalmi kérdés 1 pontért: ideális típus lista

Fiúk(0,5p)

Suga 

V

Hoshi

Mark

Taehyun

Sanha

Chanyeol

Dragi

Lányok(0,5p)

Suhyun 

Taeyeon

Ha eljutottál idáig és ezt olvasod, elismerésem :D Köszi, hogy nem léptél ki közben.

Onchao.unikornis

KPOP 10 BIASES TAG [couch.potato]

Sziasztok!

Visszatértem, ezúttal egy TAG-bejegyzéssel. Még mielőtt nekikezdenék, egy kis helyzetjelentéssel tartozom. Ugyebár kitettem egy szavazást, azzal kapcsolatban, hogy kivel szeretnétek oneshotot olvasni. A győztes holtversenyben Doyoung lett, akivel már megírtam a sztorit, itt olvasható, a másik pedig Ezra Miller, de mivel ő nem idol(sajnos?:D), még csak nem is koreai, valamelyik másik oneshotba fogom beleépíteni... Talán a Junhoe-sba, esetleg a ZTAO főszereplésével készülőbe, vagy pedig Ten fanficébe, ugyanis ezek várhatóak még. Illetve cikkek, amiken már elkezdtem dolgozni, de ez még a jövő zenéje. 

Most pedig jöjjön életem első kpop TAGje, fordítás, innen. Kihívottam a bloggertársam, Onchao, és bárki más, aki szeretne csatlakozni.

Szabályok:

Válassz 10 kedvenc előadót és véletlenszerűen tedd őket sorrendbe (1-10)

Válaszold meg a következő kérdéseket!

Bias lista:

1. Wonwoo (SEVENTEEN)
2. Ailee (ja, lányok is lesznek benne)

3. Zico (BLOCK B)

4. ZTAO (ex-EXO)

5. Park Bom (ex-2NE1)

6. Hoshi (SEVENTEEN)

7. Mimi (OH MY GIRL)

8. Junhoe (IKON)      

9. Doyoung (NCT)

10. Himchan (B.A.P)

Kérdések:

1.)  1& 4: kit csókolnál meg szívesebben?

Színvonalas kis bejegyzés lesz ez, nem mondom. :D Tao bénának tűnik, úgyhogy Wonwoo-t… *.*

2.) 2& 7: ki lenne a legjobb barátod?

Ailee vagy Mimi közül gondolkodás nélkül Mimit mondom, Ailee inkább tündérkeresztanya-típus. Mimi meg egy őrült: 

3.)  5& 10: kinek van szebb énekhangja?

Szeretem Himchant, de Park Bomot senki sem tudja utánozni, ez van.

4.) 1&8: ki a viccesebb? 

Wonwoo nem vicces. Junhoe sem, ő viszont nevetséges és kínos :D

5.) 6&9: kivel randiznál?

Hoshi és Doyoung. Ez a teszt tudhat valamit, mert ők nagyon-nagyon hasonlóak a szememben, a folyamatos pörgésük, a poénjaik, az élet- és emberszeretetük még képernyőn keresztül is átjön. Csak azért Doyounggal, hogy meghagyhassam Hoshit az ő igaz szerelmének: link.

6.) 9&10: kivel kollaborálnál? 

Egy gengszterrapet jobban el tudok képzelni Himchannal, mint Doyounggal egy atomromantikus duettet. Ha még be tudnánk venni Machine Gun Kellyt és Ganxsta Zolee-t, ez lenne az évszázad kollaborációja.

7.) 3&5: kivel házasodnál össze? 

Zicoval, de Park Bom lenne a gyerekek keresztanyja.<3

8.) 1&7: ki lenne az ápolód/ápolónőd ha beteg vagy? 

Mimi, Wonwoot én ápolgatnám:DD

9.) 2&7: kinek szebb a mosolya?

*tíz percet nézi felváltva Ailee és Mimi fejét* Aileenak szabályosabb, de mikor meglátom Mimit mosolyogni, mindig elvigyorodok, így az övé számomra szebb.

10.) 6&8: kivel mennél el nyaralni? Junhoe és Hoshi, kettőjük közül az utóbbi, és úgy napoznánk a tengerparton, hogy ő a napernyő alatt én meg a napon, közben pedig fognánk egymás kezét. Oké, befejeztem a fantáziálást.

11.) 3&6: kinek a mostani stílusát szereted jobban? 

Mindkettő fura, de Zico sokkal egyedibb, mint Hoshi.

12.) 2&10: kivel lennél szívesebben hajótörött egy (lakatlan) szigeten? Ailee, mert Himchan kibírhatatlan személyiségnek tűnik. Bár, ha a szigeten is ilyen lesz…

Akkor jöhet.

13.) 4&8: ki törődjön veled ha részeg vagy?

Tulajdonképpen tökmindegy, hogy Tao vagy Junhoe, egyrészt mert nincs sok esély arra, hogy ez a dolog megtörténjen (és a többi?:DD), de ha mégis, mindkettő el lenne foglalva a csodálatos hajával, engem meg hagynának belefulladni a hányásomba.

14.) Az 1. és a 2. közül kiért mennél börtönbe? 

Ailee-ért és Wonwooval, mert annak a lánynak még énekelnie kell.

15.) Az 5. és a 9. közül ki a jobb visual szerinted?

Doyoung, mert ő természetes, Bommal ellentétben.

16.) A 7. és a 8. közül kit mentenél meg egy süllyedő hajóról? 

Hoshit, bocsi Mimi. L (ez a szomorú fej tiszta Szent Johanna Gimi)

17.) A 6. és a 10. közül kivel csinálnál film maratont? 

Megint Hoshi, mert ő szociálisan érzékeny az emberekre, Himchan meg… Himchan.

18.) Az 1. és a 10. közül ki tesz jobb első benyomást (általában az emberekre)? 

Himchan ijesztő, Wonwoo sem különben… náluk még én(!) is jobb benyomást teszek az emberekre.

19.) A 3. és a 7. közül kit csókolnál meg szívesebben az esőben? 

Zicot, neki olyan esőbencsókolózos feje van, nagyon édes.

(ilyenkor sajnálom nagyon, hogy nem mentem a koncertre...:'( )

20.) Az 5. és a 6. közül kivel mennél bele szívesebben egy nyári kalandba? 

Soonyoung jókisfiú, szóval Bom a választottam.

21.) Az 5. és a 7. közül kivel drogoznál szívesebben?

Senkivel.

22.) A 3. és a 8. közül kit mutatnál be szívesebben a szüleidnek? 

Zicot, ő nem ijedne meg anyukámtól, Junhoeval ellentétben. :D

23.) A 9. és a 10. között kinek a gardróbját akarod jobban?

Ezt a kérdést sem sikerült feltennem magyarosan, mindegy, hagyjuk... Amúgy Himchan, neki vannak nagyon menő cuccai.

24.) A 4. és a 10. közül ki lepne meg jobban, ha sírni látnád? 

Tao sokat sírt, az EXOban is, meg a kilépős videójában is. Himchan.

15.) 1. és a 4. közül ki csókoljon inkább homlokon?

Najó, ez már a 3. csókolózós kérdés, úgyhogy felteszek inkább egy sajátot: kivel nevelnéd fel az örökbefogadott sárkány-hármasikreket? Wonwooval. <3

26.) A 2. és a 3. közül ki öleljen meg inkább hátulról? 

Ailee, a tündérkeresztanyám *.*

27.) Az 5. és a 2. közül kinek a csapatát (ha csapatban vannak) szereted jobban?

A 2NE1 a kedvenc lánycsapatom, sőt, Aileenak is. Ez megint tök jól jött ki. :o

28.) A 4. és a 9.  közül ki van magasabban a BIAS listádon?

Doyoung, bár Tao régebb óta van rajta. 

29.) Between 1 & 7 who would you open your door for during the purge?

Ezt a kérdést még lefordítani sem akarom. Pont.

30.) A 6. és a 9. közül kivel mennél be szívesebben egy kísértetjárta házba?

Doyounggal, ő a hős lovagom. 

Bónusz: Ideális Típus Lista a 10 biasból...

Fiúk:

Wonwoo

Zico

Doyoung

Junhoe

Himchan

Hoshi

ZTAO

Lányok:

Ailee

Mimi
Park Bom

Remélem tetszett ez a bejegyzés, kommentben írjátok meg, ha igen, de azt is, ha nem, és bátran töltsétek ki ti is. ^^

Tschüss!

couch.potato

Kai(EXO) Buborék

Nem tudom, mikor álltam utoljára színpadon. Talán egy, de lehet, hogy két hónapja is volt már, igen, akkor történt a baleset. Már nem sokan emlékeznek rá, pedig akkoriban nagy port kavart. "Őrült üldözők miatt hajtott árokba a sikeres énekes" Emlékszem, ez volt a szalagcím. Sosem üldöztek még. Akkor sem. Csak a cég rá akarta kenni valamire. Valójában elaludtam vezetés közben, az akkori tréning nagyon kimerítő volt, nem jöttek volna ki jól belőle, ha kiderül, hogy részben ők is hibásak benne. Mindegy, már senkit sem érdekel, csak a visszatérésem foglalkoztatja az embereket. Küldtek ajándékot. Őszintén szólva már nem emlékszem, mit kaptam, csak a lámpa erős fényére, amivel megvilágítottak, hogy a rajongók élőben lássák, miként bontom ki őket, erőltetett mosollyal az arcomon. Kaptam rá sok szívet és kommentet, a fele "I luv u oppa", a másik fele "I'm from... Who else?"
Visszagondolok ezekre és halkan sóhajtok egyet. Mindjárt felmegyünk a színpadra, nézem a többiek arcát, mosolyognak és nevetnek, némelyikük izgul még mindig. Nem érzem jól magam, még a kórházba is visszamennék, csak ne kelljen itt lennem.
Szólítanak minket, sorba állunk és elindulunk. Ahogy kiérünk a fal mögül, elvakít a reflektor, hunyorítanom kell, de még így sem látok. Megbotlok, valaki elkap, a rajongók rögtön felsikítanak. Bemutatkozás, "köszönjük, hogy itt lehetünk", műmosoly, integetés, minden pillanatra pontosan megtervezve. Beállunk, kezdődik a szám, én nyitom. Hamisan énekelek, még magamon is hallom, tudom, hogy ők is hallják, nem süketek. Mégis ugyanúgy vigyorognak, tapsolnak, sikítoznak. Ami ezelőtt felbátorított, most még tovább rontja a kedvemet, el akarok rohanni, nem akarok itt lenni ennek a művilágnak a kellős közepén. A társaimra nézek, energikusak, élvezik. Elkapom a tekintetem, ahogy az egyik rám mosolyog, alig észrevehető fintort vágok, a menekülésvágy egyre csak erősödik bennem. Újra én jövök. Idegesít a saját hangom, nem akarom hallani, azt kívánom bárcsak megsüketülnék, elegem van magamból és a többiekből.
Kitépem fülemből a fülmonitort, de ezeknek tetszik a vadság, még hangosabban visítanak. Érzem, hogy szédülni kezdek, megtántorodom, lassan hátrálok. Úgy bámulnak, mintha őrült lennék. Kintről bejön egy biztonsági, visszatuszkol, azt mondja, ez így nem mehet, énekelnem kell, benne van a szerződésben. Nem.. Nem akarom. Üvölteni kezdek, a mikrofonnal verem fejbe, elmenekül. És ezek védenek meg minket állítólag...Hasznos. De tényleg.
Lefognak. Nem emlékszem, mi történt utána. Csak a címet látom az újságban: "Súlyosan bántalmazott egy őrt az őrült idol" Nevetni támad kedvem. Őrült... Vicces.

Doyoung (NCT) Buborék

Íme a Doyoung Buborék, ami a szavazást nyerte. 

Doyoung megint éjjel jön haza. A konyhaasztalnál ülök, a fahéjillatú teámat kortyolgatom, napok óta nem tudok aludni. Egy keresztrejténnyel szórakoztatom magam, míg a fiú lepakolja cuccait és a fogasra akasztja a kabátját.
- Miért nem alszol? - kérdezi, mikor belép a konyhába.
Hümmögök valamit válasz gyanánt. Ad egy puszit a homlokomra majd nyakamba fúrja a fejét, miközben átölel. Izzadságszaga van, a bőre mégis jéghideg. Hallom a lélegzetvételén, hogy mennyire fáradt és kimerült. Pár másodpercig így maradunk.
- Pihenj le... - mondom.
- Te nem jössz?
- Majd megyek utánad, csak ezt még megiszom - szomorúan néz rám, de végül csak bólint, és egyedül hagy a konyhában.

Félreteszem a keresztrejtvényemet, és csendben nézem a konyha halvány rózsaszín falát. Nyomasztó itt lenni, már nem is szeretem ezt a lakást, olyan kicsi és szűkös, hiába lakok benne szinte egyedül. Pedig milyen boldogok voltunk, mikor megvettük! Doyounggal az első fizetését áldozta rá én pedig a megspórolt ösztöndíjamat. (Akkor még úgy volt, hogy sokat fogunk költözni az őrült rajongók miatt, de nagy meglepetésünkre nem zaklatott minket senki.) A lakás egy régebbi építésű társasházban harmadik emeletén helyezkedett el, egy szobája és egy konyhája volt, ehhez tartozott még egy fürdő illetve rendelkezett még egy utcára néző aprócska terasszal. Lakásavató bulit tartottunk, azóta sem értem, hogy fértünk el tizenöten azon a kis helyen. Ott volt GongMyoung, aki Doyoung bátyja, az NCT-ből Hansol, Jaehyun, Taeyong, Ten, Taeil, Kyungsoo az EXO-ból, a Red Velvetes Joy, két SM trainee, Rae Hee és Seunghoo illetve a három legjobb barátnőm. Az volt életem egyik legszebb napja. Majd rendesen beköltöztünk, egy nyár alatt pont olyanra formáltuk a lakást, amilyenek mi is voltunk. 

Alighogy befejeztük, kezdődtek a gondok. Szeptemberben az NCT elkezdte az amerikai turnéját, nekem pedig folytatódott az iskola. Viszont sulit kellett váltanom, mivel eredetileg csak fél évre jöttem ki az Erasmus program keretein belül, de Doyoung miatt már nem akartam hazamenni. Még júniusban iratkoztam át a Seoul Institute of the Arts egyetemre, mivel a Korea National University of Arts-on már nem volt szabad hely. Az új suli azonban nem fogadott be. Az osztály-, illetve évfolyamtársaim mind rasszisták voltak, így a helyi ausztrál és kínai tanulókkal barátkoztam csak. Közben teljesen elfogyott az ösztöndíjam, ezért egy kisboltban kezdtem dolgozni, ezen kívül egyedi ruhákat varrtam és azokat adtam el interneten keresztül. Alig volt pénzem kifizetni a számlákat, éjszakába nyúlóan csak dolgoztam, közben pedig nagyon keveset ettem. Hatottak rám a koreai diáktársaim beszólásai - bár ezt akkor még nem vallottam be magamnak. 
A harmadik héten már nagyon vártam haza Doyoungot, éreztem, hogy egyre nehezebben bírom nélküle. Este tizenegy volt, egy farmerkabáthoz vagdostam össze a különböző farmer anyagokat és színeket. Egyre gyakrabban csuktam be a szememet, hogy aztán újra kinyissam és "újult erővel" folytassam a munkát. Éjfél előtt pár perccel fordult a kulcs a zárban, amitől annyira megijedtem, hogy az ollót végigszántottam a kézfejemen a mutatóujjamig. A vértől és a fájdalomtól a padlóra zuhantam és sírni kezdtem. Könnyes szemeimen keresztül láttam Doyoung aggódó arcát, lefertőtlenítette a sebet Naksollal, majd egy gézcsíkkal bekötözte. A testem görcsbe merevedett, a fiúnak kellett bevinnie az ágyba. Betakart és simogatni kezdte a hajamat, amitől kezdtem megnyugodni.
- Nagyon sajnálok mindent... - bólintottam egy aprót.
- Énekelsz nekem? - a hangom erőtlenül csengett, szinte csak tátogtam, Doyoung viszont jól olvasott szájról. Vagy a gondolataimat olvasta. Vagy csak ismert.
A hangját hallgatva aludtam el.

Akkortól azonban minden megváltozott. Az NCT kezdte átvenni az EXO helyét a kpopban, az amerikai turné után sokkal ismertebbek lettek, megszaporodtak a koncertek, a gyakorlással töltött órák száma is nőtt. Már kaptak fizetést, de én még mindig nem kísérhettem el egy koncertre, csak a nézőtér közepéről, a rajongókkal együtt üvölthettem volna a számaikat, de egyáltalán nem volt kedvem ehhez. Novemberben a szülinapomat az új ausztrál-kínai barátnőimmel ünnepeltem, Doyoung csak a buli végére ért oda. Egy CD-t kaptam tőle ajándékba, amire a kedvenc számaimat énekelte fel. Ha hiányzott, amikor nem volt otthon, mindig azt hallgattam.

A Karácsony (nekem a második Dél-Koreában) még borzasztóbban sikerült. Úgy terveztük, leutazunk valahova vidékre, Doyoung foglalt szállást, nem árulta el, hova. December 23-án derült ki, hogy nekik másnap koncertjük lesz, Szenteste ide vagy oda. Ázsiában, mint ahogy kiderült, nem olyan fontos ünnep ez, mint nálunk otthon. Így, hogy legalább másoknak szebben teljen, Szöul egyik szegényebb negyedében vettem részt ételosztáson. Csak másnap reggel mentem haza, éjszaka is szendvicseket készítettem. Egy üres lakás várt rám, természetesen.

Most, február végén, a helyzet változatlan. Egyre gyakrabban kerül elő a téma, hogy haza kéne mennem, hiszen nem elég jó nekem. Azt mondom rá, hogy jó ő, csak nincs soha itt velem. Szeretlek. Szeretlek. Beszéljünk erről máskor.

***

A bögrémet a mosogatóba teszem, megvár a mosogatás holnapig is. 

Úgy, ahogy vagyok, utcai ruhában telepszek le Doyoung mellé, hirtelen nagyon fáradt leszek, annyira, hogy érzem, két hét alvás sem lenne elég. Talán már fel sem kellene ébrednem. 

Nézem, ahogy álmodik, görcsösen összehúzza magát és néha megremeg a szemhéja.
Gondolkodom... hol rontottuk mi ezt el? Kit okolhatok?... Doyoungot az isten is színpadra teremtette. Tehetséges, bárkit elszórakoztat, van egy különleges bája. Ellenben egy álomvilágban él, akárcsak én. Ugyanabban az álomvilágban élünk, ő meg én. A hercegnő és hercege. Herceg és hercegnője. Így lenne a legjobb.

- Hogy javíthatnék ezen? - kérdezem, miközben megsimogatom a tarkóját. Nyöszörög, de nem ébred fel.

Létre kéne hoznunk azt a kis világot.

Johnny (NCT) Buborék

Berreg a vekker az ágyam mellett. Yeri vállához ér a könyököm, ahogy feltápászkodom az ágyból és lecsapom az órát. Miért tettem ilyen messzire? Ha sokáig cseng, fel is kelhetnek a szomszédok...
Semmit sem hagytam mostanra, csak a bakancsomat veszem fel és már kész is vagyok. Yerire még várnom kell, ő még összeszedi a hátizsákjába a cuccait (meg minden mást, amit felhasználhatónak ítél meg). Figyelem, ahogy a függönytartó lecsavarható végét a táskájába rejti, aztán a rózsás tapétából tép le egy darabot. Kuncogok.
- Mi az, Johnny? - néz rám, mintha nem lennék normális.
- Semmi. Csak pusztán azt szeretném megkérdezni, hogy az a tapétadarab mégis miben lesz hasznunkra a jövőben?
- Itt van rajta egy rózsa, látod? - kettétépi a papírt és az egyik darabot felém nyújtja. Van egy olyan érzésem, hogy teljesen figyelmen kívül hagyta a kérdésemet. És sajnos, nem csak azt.
- Miért kapom? - próbálok laza vagy legalább vicces lenni.
- Mert ez egy nagyon szép lakás. Minimum ilyen legyen a következő menedékünk - vigyorog rám.
Összecopfozza a haját és már indulunk is. A cél a Dangsan híd, pontosabban a híd után vár ránk egy hajó, ami kivisz az országból. A terv szerint megállunk még Andongnál és Busannál, a következő állomás pedig már Japán.
Yeri mögött futok, ha kicsit le is lassítana, megtolom hátulról, így megy ez jó pár utcán keresztül. Szöul ilyenkor a legszebb. Egy lélek sincs az utcán, a neonfények ragyognak a ködön keresztül, szinte mágikus az egész hely. Nézem Yeri libbenő hajtincseit, és csak az jár a fejemben, hogy most tényleg meg tudnám ölni magam. Meg is tenném, ha biztos lehetnék benne, hogy Yeri futna tovább...
Az út egyszerű, sokáig előre aztán jobbra, tíz perc alatt lefutottuk a táv felét.
Yeri lefékez, a hátába csapódom, de rám se néz, úgy kémlel körbe, mintha valamit keresne. Egyenesen kell mennünk, végig a Han folyó partján, a most járatlan utakon, de ő hirtelen balra indul, a Dongho hidat veszi célba.
Van a mozgásában valami, ami miatt követnem kell. Meg persze azért is, mert szeretem. Amit persze nem tud.
Yerit hét éves korom óta ismerem. Talán első látásra szerelem volt, talán nem, kicsi voltam még, nem emlékszem. A kapcsolatunk, mondhatni, egy összefüggő véletlensorozat, kezdve a rajzszakkörrel, a 256E-s busszal, a suli melletti kínai étteremmel, aztán jöttek az (akarva-akaratlan) közös könyvtározások, koncertek, szülinapi bulik. El is vehettem volna feleségül egyszer.
Egészen a híd korlátjáig fut, egy pillanatig azt hiszem, átveti magát rajta, de mégsem teszi.
Rám néz, amint megállok mellette. A tekintete tiszta, látom benne mindazt, ami tegnap történt...
- Mi az? - a kérdésem sutának hangzik, mintha nem a saját hangomat hallanám.
- Én csak... szeretnék valamit mondani.
Akik valaha fontosak voltak nekünk, neked és nekem, halottak. A szüleink, a tanáraink, az osztálytársaink, a fiú, aki szeretett engem, és a lányok, akik rajongtak érted. Megölték őket.
- Mi öltük meg őket - csak miután elsuttogom, jövök rá, hogy ezt nem kellett volna. Szinte csak tátogtam, de ő megértette.
Hosszú percekig lehajtott fejjel hallgatunk.
- Johnny, mi miért nem haltunk meg?
A copfos lány meg akarta fogni a kezemet, és magával rántott volna. Zuhanás a víz felé, csobbanás, a levegő elfogy, nem kapkodunk utána.
Aztán végül mégsem teszi meg. Futunk tovább.

Bár szinte semmi köze a Battle Royalehoz, az ötlet alapvetően annak a továbbgondolása. Johnny pont olyan, mint Shuya, Norikohoz pedig én Yerit (Red Velvet) képzeltem el, ő nagyon babás. :)

Nemsokára megérkezik az ajándékod Ebayen

Nagyon rövid, semmiről nem szóló,
Nagyon nem reális, de szívhez szóló
Suga túl sokat nem szerepel,
mást is hiába keresel
Van itt ám egy meglepi
Koreát a rasszizmus* ellepi
A Shinee-s Key* néha akt
Nem vár ránk a matekfakt
Kijöttek a rímek? Ne nézd meg,
Csak Boldog Karácsonyt kívánok neked!

*Boldog karácsonyi vers Petrától :Ddd
* Key nincs benne, így jött ki a rím :D

A SZTORI (Petra ezt mások is láthatják te jó ég.)

Egykedvűen ébredek fel, tudom, hogy ez a nap is pont ugyan olyan lesz, mint az összes többi. Két éve élek már Dél-Koreában. Az volt az álmom, hogy egyszer ott éljek, ma már nem is értem, miért...
Egy idegennyelvű könyvesboltban dolgozom, kizárólag a raktárrészlegen, ennek is vagy másfél éve. Hiába szeretnék menni az emberekkel beszélgetni, nem engednek, a főnököm szerint nem beszélem elég jól a nyelvet. Az egy dolog, hogy felsőfokú nyelvvizsgám van koreaiból (97%-os), de hogy tanulhatnék meg ténylegesen beszélni, ha nem engednek?
Kora reggeli filozofálgatásomnak hamar véget vetek, hat óra tíz perckor el is indulok otthonról.
Míg a bolt ki nem nyit, az új könyveket rendezgetem, aztán a raktárban leltározok, amikor egyszercsak beszól Kyuhyun, hogy szükség van rám, ugyanis egy magyar szeretne könyvet venni, de nem beszél koreaiul. Meglepetten indulok el segíteni, de mire odaérek és megpillantom a srácot, nem tudok mit mondani.
- Petra?
- Szia... - mondom nagyon halkan.
- De jó újra látni!
- Téged is...
- Az ikertesód hogy van? - igen, Jani máris a lényegre tér. Korábban azért szakítottunk, mert egyszerre akart mindkettőnkkel járni...
- Elegem van, felmondok!!! Janit meg intézzétek el! - ordítom Kyuhyunnak magyarul és kilépek a boltból.
(Itt képzelj el egy When I'm Gone-szerű bejátszást.) 
Furcsa, de egyből tudom, hová kell mennem. Mire feleszmélek, már ott állok a Big Hit Entertainment előtt, s nem tétovázok, azonnal belépek az ajtón.
- Jónapot, meghallgatásra jöttem! - próba-szerencse.
- Holnapután lesz csak - mondja a portás. (biztos van itt is portás. De lehet, hogy recepciós, nemtudom :D)
- Most jöttem meghallgatásra - próbálok ráijeszteni.
Egy ajtóra mutat, szóval úgy tűnik, bevált. Vagy nem, az ajtó mögött végülis bármi lehet.
Egy stúdióba lépek be, egyből kiszúrom a fülhallgatót és a mikrofont. Mivel senki nem mondja meg, mit kell csinálnom, így a Let It Go-t kezdem énekelni, ha már Karácsony van.
Mikor az angol, a koreai és a magyar után a németnek is a végére érek, valaki tapsolni kezd a hátam mögött.
Megfordulok, és Mátét Sugát pillantom meg, aki féloldalasan mosolyog rám.

OPTIONAL BIAS Buborék

Tessék Unnie, véleményezd:D

Ajánlott dal hozzá: BTS- Run

Kelés. Kávé, öltözködés, fogmosás. Néhány falat reggeli, miközben zárom az ajtót és elindulok. Gyalog a megállóig, majd két busz és metró. Mosoly fel, be az ajtón, kártya lehúzása, néhány kedves szó mindenkinek, aki szembejön. Be az irodába, ajtó becsuk, megint egyedül, mosoly le. Papírok az asztalon, tudják, hogy úgy sincs más dolgom, ezért kétszer annyi, mint rég volt. Gép bekapcs, miközben a „FONTOS” és „NE FELEJTSD EL” e-maileket nézegetem, fellépek Facebookra. Egy ismerősnek felkérés, ismeretlen férfi, elutasítom. Mind ugyanazt akarja. Lefelé görgetek, két ismerős kapcsolatban. Sok-sok lájk és „Sokáig” kommentek. Elmegy a kedvem, inkább bezárom. Átnézem a papírokat, majd ide-oda szaladok, aláíratok, telefonálok, kezdek éhes lenni, de az ebédszünet még másfél óra. Még valahogy bírom, majd amint lehet, megyek ki. Kínait veszek, kiveszem a pálcikát a táskámból, mert mindig csak villát adnak, úgy meg te etted. Ebéd után vissza, dolgozok tovább. Szünet, kávé, vissza az asztalhoz. Hat felé kezdenek eltűnni az emberek, mindenki megy haza a családhoz. Zenét rakok be, megnézem kik vannak még itt, már csak néhányan maradtunk. Feltekerem a hangerőt és elkezdek énekelni. Egyre hangosabban, a végén már üvöltök. Tudom, hogy nem zavarja őket, olyanok, mint én. Fél nyolc körül vége, elköszönés, kártya lehúz, ki. Metró, két busz, leszállás. Az ég szürke. Fejemben a dal megállíthatatlanul szól. Séta, kocogás, futás, rohanás, küzdelem az izmaimmal. Mikor nincs senki az utcán, eleresztett ordítások. A háznál pár perc lihegés, mosoly fel, hátha valaki szembejön a lépcsőn. Be az ajtón, mosoly újra le. Vacsora, fürdés, fogmosás, vasalás az esti sorozat közben. Mikor elegem lesz a nyáladzásból kikapcsolom. Próbálkozás az olvasással. Elhelyezkedés középen az ágyon, lámpa lekapcs. Forgolódás, megint a szélére kerülök. Nézem az szabadon hagyott rész, majd átfordulok a másik oldalamra. Végre elalvás. Álom, ugyanaz, mint azóta mindig. Emlékfoszlányok, jelek, amiket észrevehettem volna. Az új külső. Amiért te költöztél hozzám és nem fordítva. Kifogások, hogy miért jártál a húgom szobájában. A bocsánatkérésed és a „te nem akartad”. A vége. A tanácsok, hogy az idő mindent begyógyít és egyszer más lesz. Azóta lett minden ugyanolyan.